Prodigy interjú!

2000-ben ért véget a prodigy utolsó világkörüli turnéja. azóta egy kislemez, a baby's got a temper, és két koncert. ennyit tudunk a zenekarról, a pletykákat (lemez-visszavonás, tagok balra el stb, stb...) nem számítva.

mi a hivatalos verzió? mi történt a prodigy-vel 2000 óta?

az ezredfordulóra teljesen kifulladtam, és tele volt a batyum az egésszel. ez az áldatlan állapot a markában tartott úgy egy évig, amikor végre újra azon kezdtem gondolkodni, hogy zenét kellene írni. be is toltuk a szekeret a stúdióba, és felvettünk öt dalt, melyek közül a baby's got a temper ki is jött maxin. így utólag visszatekintve (-hallgatva) ez a darab tökéletes lenyomata a zenekar akkori állapotának. soha nem szerettem. visszalépésnek éreztem, nem fejlődésnek - eléggé frusztrált a dolog. nem is folytattam a többi, félkész számot, úgy hagytam az egészet. illetve kidobtam... körülbelül ezidőtájt vettem egy laptopot, hogy otthon is molyolhassak. nem nagyon bírom a stúdió légkörét, otthon szeretek dolgozni. sokkal gyorsabban és simábban ment így a meló. 2003-ban már az új anyagot gyurmáztam, és úgy egy év alatt el is készültem.

addigra nyilván a nem épp mindennapi elvárások is az agyadra mentek...

az igazi nyomás, főleg a sajtó irányából a baby's got a temper idején tetőződött. mindenki akart egy darabot a prodigy-ből. de túléltem. azután pedig, hogy beszereztem azt a ketyerét, sokkal szabadabbnak kezdtem végre érezni magam. mivel nem voltam helyhez kötve, nem is kellett stresszelnem magam ahhoz, hogy biztosan a legjobbat hozzam ki magamból. egy ideig ingáztam new york és london között, végül londonban szedtem magam össze. 2003 után pedig egyre jobban éreztem magam a bőrömben, olyannyira, hogy néha még élveztem is, amit csinálok, és ez a fontos.

milyen technikával dolgoztál?

az első darab, ami elkészült, a wake up call volt. ez, ahogy a címe is utal rá, egyfajta újrakezdése annak, ami a prodigy mindig is volt. a baby's got a temper "korszakában" szinte teljesen ködbeveszett az az attitűd, amiért ezt az egészet anno elkezdtük. hiszen a prodigy zenéjét mindig a ritmusok és az energia határozták meg. a girls készült el másodikként, ebből lett az első maxi. tipikus elektropunk darab. nem volt cél, hogy az egész nagylemez punkos legyen, de hát - mit tehetnék? - ez a prodigy... most, hogy kész vagyok az új anyaggal, úgy érzem, a prodigy újra friss!

juliette lewis, mr. gallagher neve sokakat meglepetésként ért. hogyan választottad ki a lemezen közreműködőket?

azt azért túlzásnak éreztem volna, ha minden számban lett volna egy vendég. azt nem akartam. három arcra fókuszáltunk, hogy emeljék a produkció fényét: juliette lewis-ra, twistára és mr. gallagherre. juliette például akkor került a képbe, amikor egy haverom los angelesbe hívott, hogy nézzem meg a csaj zenekarának, a licks-nek egy koncertjét, mert juliette hangja állat. megnéztem, az volt. hívtam a managerét, küldtem az anyagot, majd maga a művésznő hívott, olvadozva a hallottaktól. szerettem volna valami igazán meglepőt a lemezre, és ő "kapóra jött".

úgy hallottam, 2005-ben turnéra indul a prodigy. hogyan lehet az album anyagát színpadra állítani?

mi egy elektrorock zenekar vagyunk, mindig is azok voltunk. a turnén a megszokott hármas lesz látható a színpadon: keith, maxim és én, és nyomjuk majd az új számokat is. nem parázunk, öreg csapat vagyunk mi már ahhoz.

jut eszembe: milyen a viszony köztetek mostanában?

2002-ben volt némi problémánk egymással. szerintem egyszerűen csak túl sok időt töltöttünk együtt, és túlcsordult a pohár. mint egy hosszú kapcsolatban, besokalltunk. most azonban újra éhesek vagyunk, alig várjuk, hogy újra színpadon lehessünk!

van mostanában kedvenc zenekarod vagy stílusirányzatod?

hogy őszinte legyek, amióta az új motyót bütyköltem, nem nagyon hallgattam más zenét. a belső hangokra figyeltem, nem nagyon foglalkoztatott a körülöttem lévő világ. azért mostanság elég sok jó zenekar bukkant fel, főleg londonban. de kevés van köztük, aki érdekes elektronikus zenét játszik.

végül néhány személyes kérdés. emlékszel, melyik volt az első lemez, amit vásároltál?

az első a the specials too much too young című eposza volt. azóta is a legnagyobb kedvencem. a the specials egy ska zenekar volt, de a punk energiájával. koncerten is nagyon nagy királyok voltak, és mindehhez hihetetlenül fiatalok. van egy koncertalbumuk, amit a mai napig sokszor felpakolok.

nem jutott eszedbe, hogy dolgoznál velük?

egyszer találkoztam terry hall-lal, meg is csináltuk a ghosttown egy verzióját, de persze nem lett olyan jó, mint az eredeti.

néhány éve összehúztad a kedvenceidet egy mixcédére. nem akarod a második részt is kiadni?

ó, nem! nagyon kemény meló volt az a mix, ötvenkét dal szerepel rajta! iszonyú mennyiségű háttérmunkát igényelne egy második rész összerakása. talán jövőre, de most van mit tenni a prodigy-vel is: össze kell raknunk a színpadi show-t, hogy üssön.

most, hogy az új album a boltokban, elégedett vagy vele?

igen, elégedett. persze ki lehetne ragadni olyan részeket, amikkel így utólag még bűvészkedhetnék, de sok értelme már nem lenne. összességében szeretem ezeket a dalokat, igen!